A szerelem violája

di Antonio de Curtis

Nem felejtettelek el, ezüst
Vázában ápoltam egy violát,
Könnyeimmel locsoltam,
És „Kedvesemnek” szólítottam.

Kertésze lettem a kis virágnak…
A szerelem jelképének,
„Ah, gondolatom édes violája…
Ki gyökeret vertél a szívembe!”

traduzione di
Pozsonyi Rita